120 éves budapesti villamos

2009. július 28., 11:51 szerző: MTI
Budapest - Százhúsz éve, 1889. július 30-án indult az első közforgalmi, normál (1435 mm-es) nyomtávú állandó villamos Budapesten.

Az alsóvezetékes járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren a Stáció-(ma Baross-) utcán át a Köztemetőig közlekedett, mintegy 15 kilométeres óránkénti sebességgel.

A magyarországi villamosközlekedés két évvel korábban, 1887. november 28-án indult. A kísérleti útvonal a Teréz-körút Nyugati pályaudvar és Király utca közti szakaszon vezetett, Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút. 

A német Siemens & Halske cég által szállított villamos szinte csak a hajtás módjában különbözött a lóvasúttól, a cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet több mint 30 évig használtak Budapesten.
    
1889. július 30-án helyezték üzembe az első normál (1435 mm) nyomtávú pályát, s hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos közlekedett. 

1891-ben megalakult a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV), amely koncessziót kapott a Népszínház utcai, a Király utcai és a rákoskeresztúri vonalakra. Ugyanakkor a Budapesti Közúti Vaspálya Társulatnak (BKVT) már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére. 

1894-től a BKVT is nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat - a margitszigeti kivételével - 1898-ban villamosították. 

Mivel a főváros nem engedélyezte a felső vezetéket, egészen 1924-ig alsó áramellátást alkalmaztak, noha ez drágább és bonyolultabb volt, és több üzemzavart okozott. 

A BKVT járatai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették.
    
A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették. 

A metróépítés majd két évtizedes elhalasztása miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956. áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán.
    
1970-ig a villamos közlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos - Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti - vonalat megszüntettek. 

A magyar gyártmányú Ganz-villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino villamosai váltották fel. 

A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án vonult nyugdíjba.

MTI

Facebook