Gyémántba foglalt gondolatok

Fotó: Nagy Lajos

A művész Ady Endre: a Jóság síró vágya című költeményéről nevezte el önálló estjét, amivel megajándékozta a közönséget a kultúra napja alkalmából. Bati János intézményvezető köszöntője után Kubik Anna a magyar költészet gyöngyszemeiből mondott el csokorra valót, amelyeknek mondanivalóját úgy építette fel, hogy közben beavatta a közönséget saját életébe, napjaink világába. Így derült ki, lelkiekben gazdag gyermekkora volt, az színészet, a versek szeretetét is szüleitől látta először, akik a kemény munka mellett amatőr színjátszók voltak, a színpadon ismerkedtek meg. A jelenlegi helyzetről kiemelte: jobban kellene figyelnünk egymásra, életünket túlzottan a politika határozza meg. Sokat beszélt a hit jelentőségéről, megtartó erejéről. Azt mondta, a vers jó eszköz arra, hogy kifejezzük érzéseinket, fájdalmunkat, örömünket, boldogságunkat. A művész mindemellett beszélt arról, hogy szívesen jön megyénkbe, máig imádja Ősit, szülőhelyét, és mindig jól eső érzéssel hagyja el lakhelyét, Budapestet, hiába lakik ott évtizedek óta.