Pókemberrel táncol Spongyabob, Monster high nézi őket

Néhány évtizede még a családok, baráti közösségek együtt készítették a jelmezt, ma már inkább kölcsönöznek vagy vásárolnak. Régen valamelyik népmese hősének a ruháját egyszerűbb volt elkészíteni, a mai sikerfilmek némelyik szereplője ruhája még a gyakorlott varrónőnek is fejtörést okozna.

Vicces és hátborzongató.

Mint Angermayer Judit múzeológustól megtudtuk, a jelmezöltés a hétköznapokból való kiszakadást, más bőrébe bújást, a mindennapitól eltérő élethelyzet kipróbálását jelentette. A régi korokban a farsangi mulatozás idejére a nők előszeretettel öltöztek férfinak, a férfiak nőnek és vették át a másik nemre vonatkozó viselkedési formákat.

Pékné Nyírő Anita a legkeresettebb jelmezekkel. Fotó Tisler Anna

Ma már többnyire a gyermekközösségekben szokás a beöltözés. A farsangoláskor, amelynek magyarországi  elterjedése a középkorra tehető, alkalmi zenekarok, a közösség hangszeren játszó vagy énekelni tudó tagjai szórakoztatták a mulatókat. A farsangi időszaknak szigorú szabályai voltak, a legtöbb népszokás farsang farkához, az időszak utolsó három napjához kötődik, majd Hamvazószerda napjától szigorú böjt lépett életbe.  Elképzelhetetlen volt az, hogy valahol akkor tartsanak mulatságot.

Az idei év egyik slágere.

Több térségben szokás volt, hogy külön gyermekfarsangot is tartottak, amelyen a következő generáció tagjai sajátították el a közösségi élet szabályait. Ezt a hagyományt ápolja a  Csingervölgyért Egyesület, amelynek tagjai kora délután hívják szórakozni a helybeli gyerekeket. A sok éves tapasztalat az, hogy az  óvodások és a kisiskolások mindegyike beöltözik, tudtuk meg Gerencsér Hilda elnöktől.  A szervezők díjazzák, ha a résztvevő versben, énekben, vagy néhány vicces mondatban bemutatja a jelmezét. A felvonulást követően mindenkit megvendégelnek és megajándékoznak, majd sötétedésig táncolnak, játszanak. A csingeri gyermekek kedvence a székfoglaló, amelyben zenére a székek körül járnak, ha elhalkul a zene, le kell ülniük. Akinek nem jut szék, kiesik.

Az óvodásoknál az állatjelmez a menő.

A klasszikus, mindig keresett jelmezek mellett az aktuális kedvenc mesefilm vagy sorozat hőseinek ruhájában szeretnek bálozni a gyerekek, tudtuk meg Pékné Nyírő Anitától. Néhány szülő már december végén érdeklődik a jelmezkölcsönzőben, de az igazi roham január közepén, az iskolában az első félév lezárását követően indul. Ma már ritka az, hogy a szülő saját maga készítse a jelmezt, többségüknek ideje sem volna arra. Nem jellemző, hogy osztályok közösen öltöznek be, a gyerekek maguk döntik el, hogy mit választanak.

Mintha a filmből lépett volna ki.

Anitától megtudtuk, az óvodások jellemzően állatnak öltöznek, keresik az őzet, a kutyát, az elefántot, és a Micimackó mese figuráit, a scooby doo-t. A fiúknál a minden korban népszerű rendőr, tűzoltó, katona mellett  menő s Spongyabob, a Transzformers. Évek óta elképzelhetetlen, hogy egy jelmezbálban ne találkozzanak a résztvevők Pókemberrel vagy a Star Wars figuráival. A kislányok menő jelmeze a Monster high, a Hamupipőke, a Jégvarázs mesealakjai, a Barbie.  Az óvodai jelmezbálra az óvónők is beöltöznek. Anita tapasztalatai szerint egyre többen bújnak jelmezbe a fiatal felnőttek közül. Ők a humorosakat keresik, és náluk fontos szempont az is, hogy a ruhában jól tudjanak táncolni. Több férfi keresett női jelmezt, mások csak parókát kérnek. Mások olaszos stílusú álarcot választanak, és élvezik, ha rögtön nem ismeri fel őket a töbi bálozó.

Álarc és kiszebáb égetés

A farsang szó német eredetű, a faseln, fecsegni igéből származik. Az időszak a párkeresés, udvarlás ideje volt, a mezőgazdaságból élő népeknél gyakori volt, hogy ezekben a hetekben kötöttek házasságot. A farsangi szokások,  a zajos mulatozás, a tréfálkozás a középkorban honosodtak meg.

Latin nyelvterületen a karneval szó a farsang megfelelője.

A télbúcsúztatás, tavaszvárás idejéhez kötődik a magyarországi népi színjátszás kialakulása. A maszkos alakoskodásokból alakultak ki a dramatikus játékok, amelyekben jellegzetes alakokat,  cigányokat,  betyárokat, koldusokat, vándorárusokat jelenítettek meg.

Sok helyen szokás a telet, a hideget jelképező kiszebáb elégetése, miközben a farsangolók hangosan kiabálják, jöjjön a tavasz, vesszen a tél.